Sapimanó

Azt hittem vészesebb lesz, bár még van 2 nap a bölcsiszünetből, de aztán kezdődik minden a megszokott kerékvágásban, újra. remélem.

Most az elmúlt hét elég nehéz volt, főleg a meleg miatt. Ami abból állt, hogy egész nap itthon, csak reggel és késő délután indultunk útnak, napközben meg a szoba közepén strand. :)

Ma mondta, hogy NEM, de csak egyszer. Eddig jó.

Anya, Apa, Cica (van cicánk), pisi, enni, inni. Ezek a kommunikációjának a legfontosabbjai. Ezen kívül bólogat, nem int, a száját tátja, mutat bele, ha enni kér, ha inni, akkor mondja. A cumi a mammma.

A cicát Ő eteti, hívni már tudja, de olykor nagyon vad vele, szinte ijesztően, akkor viszont ráncba kell szedni :)

Megtanult úszógumival úszni, úgyhogy a múltheti Dagály strandozás főleg a mélyvíz jegyében telt :D

Pelusnélküli lét nagyon jól halad!

Tök büszke vagyok rá.

Viszont a nagydolog az nehezen megy, nem mer, vagy nem is tudom...Az utolsó utáni pillanatban szól, de előtte vagy fél óra oda vissza rohangálás a WC-re. Van, hogy 3 napig semmi, mint mondjuk most.

Összességében kíváncsian várom a hétfői bölcsikezdést.

A kettő együtt übermegabrutál.

Próbál beszélni, nagyon édes, főleg, mikor leutánoz.

Pl a kakaó ból sima kaka lett, hiába próbáltuk az Ó betűt mögé ajánlani, nem jött be.

A lámpa sima náná, tetszik neki sokféle szó, de gyakoroljuk is rendesen, már tészta, hogy főleg a magánhangzók mennek.

Ellenben a R betűt pergeti ezerrel, így megy az autó, a motor, a daru is így dolgozik. Minden. Ez legalább okés, és dalol, így: lálálálá. Megzabálom.

Viszont, ami nem olyan szuper, vasárnap kezdődött este, és mondjuk most éppen letettem nyugiban, de minden lefekvésnél vagy fél - 1 órát üvöltött, mint a sakál, hiába volt álmos, nem akart aludni. Egy scrap társam megnyugtatott (többgyerekes anyuka), ez a dackorszak. Hurrá. Én ettől egyébként nem voltam elájulva, de hát ha ez van.

Tegnap kipróbáltam, hátha egész nap fenn van, akkor este könnyebb lesz. Végül is az volt, este 8-kor (!!! több, mint 12 óra fent lét, még gombócból is sok) csak kicsit hisztizett, és aludt.

Viszont ma, megint el voltunk a kisállatszigeten, a Rex otthonban (nagyon szuper hely!). Ma vittünk egy répát a csacsinak, meg a pónilónak, egy nagyszülőpár és unokáik pedig vettek zoocsemegét (200 Ft/zacsi, és imádják az állatok, mint az állatkertben, csak itt nem eszi le a kecske a szoknyát az emberről ugye), Gergő is kapott belőle, úgyhogy a 3 manó együtt etette a juhokat, kecskéket, szamarat.

A tyúkoknak odafele menet az erdőben szedtünk mindenféle finomságot, meg vittem száraz kenyeret a halaknak, és a vadkacsáknak, úgyhogy szuper volt a délelőtt, máskor is megyünk.

Meg aztán néztünk cicát, és Gergő tökre szerelmes lett, meg én is, és apácskát meggyőzzük, lesz egy cicánk. Gergő nagyon boldog volt, össze vissza puszilgatott, mikor megkérdeztem, hogy szeretne-e egyet :)

És és és! a hétfő keddi alul teljesítés után (vasárnap mindig megtapsolták, ha pisilt a bilibe, tömjénezés, és mivel otthon nem kapta meg az ovációt, meg a tapsokat, meg a sikoltozásokat, hogy milyen ügyesokos, ezért folyamatosan összepisilte magát..Shit), ismét bilizik, megtapsolja magát, én csak megdicsérem módjával. Ma pedig első alkalommal indultunk el úgy, hogy nem volt pelus a feneke alatt, viszont locsoltunk fát ;-) Tök vicces volt :)

Délután megyünk apa elé.

Így izgalmas a bölcsiszünet :) Venni fogok megint Állatkert bérletet!

Holnap kezdődik, aug 29-éig tart.

Félek.

Két hete vettem Gergőnek új garnitúra cumit, ugyanis szétrágta azt a hármat, amit a legutóbbi fognövesztés után kapott. És mivel úgy nyáladzik, mint 3 hónapos korában, valószínűsítem, az utolsó 4 rágó fog kinövesztésének időszakába léptünk, aminek az egyik magával ragadó jelensége a nyáladzáson kívül az állandó cumirágás (ja a cumisüveg 2 hetes szilikonfeltétjeit is kirágta, újat kell vennem), a másik pedig az alvás közbeni fel-fel sírás és hangos cumizás...

Visszatérve A meséhez. 4 cumi lett véve. 2 piros tűzoltóautóval, egy kék kalózzal, és egy zöld oroszlánnal.

Ebből a kék már rögtön másnap eltűnt. És minden valószínűség szerint a lakásnak kb 5 nm-es területén, mert nem emlékszem rá, hogy magunkkal vittük volna, éppen az elhagyás miatt -.-

Aztán tegnap odaadtam neki estére a 2 pirosat és a zöldet, reggelre pedig lett 2 piros tűzoltóautóval, és egy harmadik piros kiskacsával ? ?  O.O

Igen, itt kezdtem frászt kapni, mert felforgattam a gyerekszobát, immáron sokadjára, csak most a zöld cumiért, bár a kékről sem tettem még le, valahol meg kell lennie, majd a hálószoba ágy-szekrény mögött-szekrényben kombinációt, nagyszoba mindenhol, na jó, majdnem mindenhol, és nem találtam.

Végül Pilateseztem, és mikor mentem a pizsamámért, alatta megtaláltam, a zöldet.

Vajon hol a kék?

Tök ciki, de ma megfázott a fülem, fáj. Holnap is ilyen idő lesz, előkeresem a sapkám, és abban leszek az utcán július ide vagy oda :(

Ma Orsi barátnőmnél voltunk Gergővel Pilisszántón, ahol a két csajszijával hatalmasokat játszottak!

És mivel a csajok ott dumálnak ezerrel, mintha Gergőnél is elindított volna valamit, mert

1. nagyon élvezte azt, hogy velük lehet és az Ő kis babahalandzsáját is megértik

2. közös téma is meg volt, méghozzá a nyuszik!

3. Rékával, mintha mindig is együtt játszottak volna, szinte elválaszthatatlanok voltak. Igazából ezen meg sem lepődtem mert közel azonos korosztály (fél év, és azért most az még sok), és Rékus is ugyanolyan sokemberes, mint Gergő. Nos most elég volt egy ember is rájuk :D

Kinga aranya szíve pedig abban a combig érő gipszben, le sem maradt tőlük, talán egy kicsit kora délután, amikor beült mesét nézni, egyébként ezek hárman mindenféle rosszaságban benne voltak, egyiket sem kellett félteni :D

Szóval a mai nap termése:

szi - nyuzsi

ka - Réka

nana - apa

És hihetetlen, hogy a kommunikációja napról napra egyre kiforrottabb, bonyolultabb lesz, és ez főleg a múlt hétvégi kirándulásom után látszott, mikor kemény 2,5 napig nem láttam Gergőt!

Igazából egy hetet mondok, és meglesznek az első igazi szavak :) Kíváncsian várom, hogy így lesz-e :)

Már csak azért is, mert megint rosszul alszik pár napja, és ez mindig valami változást jelentett nála!

tegnap eldöntöttem, hogy családilag kivonulunk a gödi strandra, mert az közel van, az internetes oldaluk alapján. Dávid figyelmeztetett, hogy nem, de Ő régen volt.

A tervezett indulás 14 óra, hogy a 14.11-es vonatot elérjük a Rákospalota-Újpest vasúton, ahova kb 10 perc a villamos menetideje. Gergő még bölcsiben, de gyorsan össze lehet szedni, és amúgy is útban van, nem lesz semmi gond. Aha. Csakhogy a tervezett indulás elcsúszott egy fél órával, mert még nem voltunk összekészülve :)

Ami nem is volt probléma, révén Gergő akkor kelt fel, és várni kellett volna rá :D A többi apróság még aludt.

Motorra fel, és már robogtunk is a villamoshoz, végül a nyakamba vettem Gergőt, a gyorsabb haladás érdekében.

A vasúton vettünk jegyeket, ami kettőnknek (hármunknak) kedvezménnyel volt, gyerekkísérőként, és oda-vissza 820 Ft.

A kis csajt megkérdeztem hol kellene leszállnunk a strandhoz, mondta Göd.

A vonat várakozás kisebb hisztibe csapott át, mivel A. a vonat valami tűzeset miatt 10 percet késett, B. egyszerre emiatt vagy 5 vonat jött be az állomásra egymás után, és Gergő mindegyikre fel akart szállni! :D

Gödig utaztunk, majd meg fúltunk, olyan dög meleg volt, aztán a gödi elhagyatott, lepukkant állomáson tanácskérés, útbaigazítás (a beígért táblák hiánya) híján, épp morogtam, mikor arra jött egy rendőrautó, és jól leintegettem őket.

Kedvesek, és aranyosak voltak, tájékoztattak, hogy Felső-Gödön kellett volna leszállnunk (a kishölgyet gondolatban elküldtem), és innen jó pár kilométer séta.

Mondtam nekik, hogy nem baj, mert vonatot azt nem várunk, révén kisgyerekkel a félórás várakozás nem egy leányálom, különösen egy ilyen ingerszegény lepukkant helyen. Mondják merre kell menni, és mi sétálunk.

Ekkor közölték, hogy elvisznek minket. Ezen viszont kaptam, mert lényegesen egyszerűbb volt így, és meg is tudták mutatni, hogy merre kell majd visszamenni a felső-gödi vasútállomáshoz. Hát tényleg nem lett volna egy pár perces túra....

Ezúton is köszönjük szépen rendőrbácsik!

A strand nagyon jó, máskor is megyünk! 3 medence van, két meleg vizű, ebből egy mellig-érő, egy babúsztató, és egy hideg, mély vizű medence, csúszdával.

Gergő megtanult úszógumival úszni, amit eleinte nem kultivált, de aztán nagyon élvezte, és kifejezetten kérte, hogy had úszhasson vele.

Vagy két órát áztattuk magunkat hol az egyik, hol a másik medencébe, rengeteget ivott, egyszer elmerült, de más nem történt.

Kaja ügyben: meglátott egy nénit egy tálcányi kajával és rohant utánuk, győztem elkapni, úgyhogy vettem neki sült krumplit cserébe, amit azzal a kis miniműanyag villával evett úriasan :D

A vasútra a séta, a honlapon beígért, idézem:"A gödi vasútállomástól az útbaigazító táblák alapján gyalogosan néhány perc alatt is eljuthatunk a strandra." fél óra volt, úgy, hogy Gergő a nyakamban ült, és tudtunk rendesen haladni. Egy büdös táblát nem találtunk sem Gödön, sem Felső-Gödön, hogy merre is kéne menni a strand felé...

Viszont láttunk egy buszt oda-vissza menni a vasút és a termál fürdő felé (persze ez egyszer a termál fürdőnél volt látható, egyszer az úron, aztán pedig a vasútnál láttuk viszont. Mindjárt kiderítem, hogy mi is ez...

Nem találtam semmit, írtam nekik FB-n talán méltatnak majd válaszra.

Hazaút már nyűgösebb volt, igaz Gergő és Dávid is fáradt volt.

Az éjszaka meg egyszerűen minősíthetetlen. Meleg, sírós, kevés alvással...

Pacsálós kép azért nem készült, mert Dávid nem tud fényképezni, és nem volt hajlandó a gyerekkel a medencébe lenni, csak fetrengett a pokrócon. Ami egyébként nem volt probléma, csak nem készültek fürdős képek :)

Mióta megtanult Gergő igazi cuppanós puszikat adni, azóta előszeretettel osztogatja a dadusok körében. Ami persze a zabáljuk meg de édes faktort növeli nála :D

Tegnap Erzsi néni volt oda meg vissza, mert elfáradt, és leült a kinti kiságyak egyikére, kinyújtotta a lábait, Gergő meg berohamozta, és átölelte a lábait, ráfeküdt és bújt :) Szereti na. A gyerekek ezt jobban tudják :)

Ja, és pont voltak a szeptemberi kezdők közül viziten anyukák meg babák,é s ezt látták, úgyhogy Erzsi néni most komoly piros pontokkal rendelkezik :)

Egyébként még mindig nem értem, hogy miért kell a gyerekhez olyan görcsösen ragaszkodni, mármint bölcsi meg oviba adás terén, mert, ha nem akarjuk, azt a gyerek is érzi, és persze, hogy jó nehéz lesz elválni...

Nálunk probléma nem volt, csak két napig reggel, de csak ennyi, kb 5 perc után teljes volt a lelki béke, azóta rohan játszani, dadusozni, meg haverkodni. Imádja. Én is, mert jó társaságban van, nem "öljük" meg egymást a nap végére, kiduhajkodja magát, eszik iszik rendesem, és szeretik. Kell ennél több? Nem :) Délután meg 1-1,5-2 órát sétálunk, játszunk bölcsi után, aztán lefürdünk, és játszunk tovább lefekvésig. Aktívan! :) Sokkal jobb így mindegyikünknek :)

Mondjuk tegnap nem, mert legnagyobb bánatomra szombat estére elment a hangom, kb 2 óra leforgása alatt, és még csak nem is kiabáltam, vagy valami, mert táborozni voltam a csajokkal, és ugye tök stresszmentes volt az egész, vasárnap reggelre csak suttogni tudtam, de aztán délutánra jobb lett, de még nem egészen, fáj, ha beszélnem kell...

És tegnap Gergő nem volt kompatibilis, hiába "kiabáltam" neki álljon meg, nem állt meg, és majdnem kirohant a teherautó alá, tiszta ideg voltam, alig tudtam elkapni (fáj a bal lábam, és nem vagyok valami jó sprinter pár hete), úgyhogy ott rekedt-kiabálóst nyomtam neki az út szélén, meg kapott egy kicsi fülest (tényleg kicsit, olyan jelzésértékűt, hogy na figyelj máskor). Még 2 óra múlva is remegtem az idegtől. Nem volt jó na.

De puszit adni azt nagyon tud! És szeretni! Én is őt :)

Tegnap a nagy melegben csak pelus volt rajta, amitől aztán lazán megszabadult, és pucéran rohangált. A biztonság kedvéért előszedtem a bilit, és mondtam neki, hogy ha kell pisilni, akkor ebbe kell, a múltkor is milyen ügyesen belepisilt fürdés közben :P

Aztán ahogy a konyhában tettünk vettünk, egyszer csak berohan Gergő a bilivel, tartja a kukijához. Átvettem tőle a bilit, aztán segítettem neki célozni, és lőn, a bilibe pisilt!

Jipiii!

Olyan ügyes!

Azután megint pisilt a bilibe, de mikor ráadtam a kisnadrágot, bugyit, vagy minek hívják, akkor bepisilt. Úgyhogy most pelus nélkül gyakoroljuk, aztán, ah már rendben megy, jöhet a kisnadrág is :)

A bölcsiben szóltam, hogy már bilizett.

Ígérem képet nem teszek fel :D de erről muszáj írni, mert roppantul vicces.

Már vagy 2 hete Gergő folyamatosan WC-re kéretőzik, igaz nem csinál bele semmit, de nagyon tetszik neki, meg le is húzza a WC-t maga után :D

Fürdés előtti rituálé:

Indulunk fürdeni, elkezdjük a vetkőzést, aztán átrohanunk a WC-be, ott szűkítő, ráül, vigyorog, ezen közben pedig telik a kád neki, hogy pancsolhasson.

Aztán persze nem pisil, viszont azonnal és rögtön neki a kádba bele kell menni, ahol aztán ahogy a lába vizet ér, pisil is.

Na ezt ma meguntam, kértem Dávidot, hogy adja ide a bilit, és amikor a Gergő lába beleért a vízbe, és elkezdett volna pisilni, alá dugtam a bilit, és abba csurgatott!

Úgyhogy technikásan ugyan, de első pisi a bilibe megvolt :D

Egyébként nem ül rá a bilire, utálja. Erre most pont jó lesz, míg meg nem szokja a WC-be való pisilést :D

Most, hogy Gergő a múlt héten velem együtt kókadozott, vasárnapra bekapott valamint ismét, elég csúnyán köhögött, igaz csak ritkán, gondoltam elmúlik, majd kap C vitamint, bő folyadékot, meg párologtatok neki eukaliptuszt és csöpögtetek az orrába is.

Hát nem.

Hétfőn estére már beszélni alig tudtam, úgy fájt a torkom, szerdán már Gergő sem ment bölcsibe, délutáni rendelésen kiderült, hogy csúnya torokgyulladása van.

Én csütörtökön bevetettem magam a rendelőbe, Petra nagynénivel, Ő ugyanis belázasodott, meg azt hiszem kedden már Dávidanyuja sem ment dolgozni úgy köhögött...

Aztán ma hajnalban Dávidon jött ki ez a hányós hasmenéses dolog, most mindkét pasim ki van dőlve, mi Gergővel antibiotikumon élünk, Dávid főleg teán, meg takaró alatt, mert hogy lázas is.

Szép család mi? A Doktornőnk (Egész family odajár) meg is jegyezte, hogy van még egészséges ember a családban? Hát most már csak Robi nagybácsi, és Dávidapuja.

Most gyógyulunk.

Gergő hétfőn megy vissza a dokinénihez.

Én hétfőn megfőztem életem első ribizlilekvárját, most málna és áfonya lekvárt főzök, majd mutatok róla képet!

Meg akit esetleg érdekel :)

Készítettem ma egy videót, és hatalmas lett, így megszenvedtem az átméretezésével, de 8 gigából csináltam 180 megát, és ez már valami :D

Na szóval ez elég hosszú idő volt ahhoz, hogy unatkozzam. És mivel már mindent megnéztem korábban, így gondoltam megpróbálok tisztába jönni a mai generáció nemlétező zenei ízlésével (tisztelet a kivételnek).

Ismertek, tudjátok milyen stílust kedvelek, így elég nagy fenntartásokkal, ugyanakkor a lehető legnyitottabban álltam az ügyhöz!

Mivel a csapból elsősorban Bieber folyik, vele kezdtem. A mindenki által ismert videómegosztót használtam e célból, így láthattam hamvas pofikáját ennek a csimotának, és hallhattam is. Igaz röpke 2-3 mp-t sikerült 2 dalából meghallgatnom, de leszűrte, nem az én ...khm... műfajom.

A tinicsajoknak biztos tetszik, nálunk (értsd általános iskola és osztálytársak) annak idején a New Kids On The Block volt, bár én inkább a Guns N Roses-ért és Axl Rose-ért rajongtam ezerrel :P

Aztán a következő rettenet SP volt, aki nem csak nem szép, hanem csúnya is, szerintem, bár lehet itt is a mivel ő celeb és ismert meg híres vagy mi, ezért szép elv működik sok lányka esetében (értsd tökvakok), nos az ő számai is kb ennyi élvezetet nyújthattak fülemnek.

Én nem értem ezt! Hol a férfi? (eh na mindegy)

És a végére hagytam Fluor Tomit, akiről csak mint SP lakótársáról olvastam (futott végig a szemem) egy cikket, gondoltam, ha már itten van társulva egy számban, egye fene meghallgatjuk őt is.

A Mizuval kezdtem, mert azt hiszem most ez a sláger (nincs se tv-nk, se rádiónk!), háááááát... Inkább mókásnak mondanám, de nagyon komolytalan. És, ha már a szöveget nézzük, akkor eléggé alul szofisztikált. Így beszélnek manapság?

Vissza akarok menni vagy 20 évet, mert 10 évesen nagyobb volt a szókincsünk,m int ezeknek 2x annyi idősen. Szégyen!

Egyébként Flour korai számai, mikor még repperkedett sokkalta jobbak. Most gagyi.

Gondoltam megemlítem.

Mentünk reggel doktornénihez, olyan volt a lábam, mint a kocsonya, féltem félúton kidőlök, de aztán a séta helyre tett!

Gergő még szerdán itthon maradt velem.

Délután elmentünk sétálni, csak motorral, meg villamosoztunk is, hazafelé találkoztunk Erzsi nénivel, a dadussal, és örült, hogy csütörtökön már megy Gergő. (Egyébként örömét fejezte ki, hogy látta, csak motorral sétálunk, nem babakocsizunk, ezt mondjuk ma mondta a bölcsiben)

Szerdán délelőtt elmentünk a Rex állatotthon Állatszigetére, ahol a tyúkok és a kacsák kötötték le a kis figyelmét vagy fél órára, ott gubbasztott és nézte őket. Meg örült nekik, hápogott, és azt hiszem megpróbált kotkot-olni is :)

Délután meg elsétáltunk a mamához, én hülye, azt hittem nincs olyan meleg, hát majdnem odakozmáltunk az aszfaltra... Ráadásul Gergő sétálni akart, se motor, se babakocsi. Szidtam is magam, mert hol a nyakamban, hol az ölemben, hol sétálva jöttünk, és mire megérkeztünk a trikóm úszott a hátamon a verítékben. Gergő kétszer esett, másodikra véresre, így a trikóm egyedien batikolt mintás lett.

A fürdés este ezért nem igazán ment, csípte a bibijét, volt is belőle hiszti, de az inkább az álmosság miatt volt, viszont negyed 9-kor már húzta a lóbőrt. Elfáradt...

Én is.

Hajnalban kezdődött, mint Gergőnél, csak én simán rosszul voltam, mintha megfeküdte volna a gyomromat a kaja (5-kor ettem utoljára...). Aztán reggelre csak fetrengeni bírtam, gyerekellátás nuku. Dávid persze pont délelőttbe ment dolgozni, még hajnalban azért lemordulta a fejemet, mintha én tehetnék róla, hogy ez lett, aztán reggel hívtam Dávid anyuját, hogy baj van. Akkor már x. hányáson túl.

Gyors ügyintézés, Dávid apuja és Robinagybácsi átjöttek Gergőért, én meg vissza az ágyba, aludtam, meg a már szokásos rókavadászat.

Egykor hazahozták Gergőt, letettem aludni, aludtam tovább én is, majd mielőtt Gergő felkelt volna, egy órával előtte ébredtem, jobban éreztem magam, aztán jól nem is mert nem csak hogy továbbra is rosszul voltam, de be is lázasodtam.NA ekkor Gergő lelkes hőmérősé közben eltüntette az egyetlen hőmérőnket, azóta sem találjuk... Pedig olyan édes volt, ahogy jött és mérte volna a lázamat, meg az övét is :)

Mondjuk pihenni azt nem engedett, teljes kétségbeeséssel rángatta le rólam a takarót (majd szét fagytam, rázott a hideg), meg húzta a kezemet, hogy kelljek fel, olyan voltam mint egy fejbe vágott ló, csak tántorogtam, meg szédültem...

Aztán megérkezett Dávid, csak másfél órát kellett szerencsétlenkednem egyedül. Akkor Gergőt motorra pattintotta, és átsuhantak családjához, én meg újra lefeküdtem aludni.

Eszméletlen mennyit aludtam! És még az éjszakát is végig, pedig aztán már fájt a fekvés :D

De keddre jobban lettem. Csak hát gyenge voltam, mint a harmat.

Megérkezésünk viharos volt, senki nem volt rajtunk kívül, nem úgy vasárnap, mikor tele volt a váró...

A felvétel megtörtént, aztán elmentünk Gergővel és két aranyos ápolónénivel vérvételre, meg branülözésre.

És Gergő nem hisztizett, nem sírt, nem óbégatott. Mondtam neki, hogy fájni fog, de csak rövid ideig, szúrást fog érezni, de ha szeretné, akkor nézze. Perszehogy végignézte, érdeklődve.

A nénik meg tüneményesek voltak, mert amikor vért vettek, akkor a katicák gurultak a kémcsőbe, ami nagyon aranyos dolog volt, aztán a kémcsöveket feltették hintázni, addig kapott másodszor is egy branült, mert az elsőnél kirántotta a kezét a néni ujjai közül, a branül meg maradt :) De mondom nem sírt. Kapott szép kis babát a mancsára.

Aztán cumi híján sírdogált, rácsatlakoztatták az infúzióra, amire azt mondták, hogy mos tankolni fog a baba, mint egy kisautó. Énekeltem neki, elaludt, vagy egy órára.

Ezután felkelt, némiképp élénkebben, ekkor néztünk mesét, meg ringattam, mert muszáj volt lefolynia a lének. Közben már kért inni, és ropit is, úgyhogy késő délutánig megivott pluszban fél liter teát, meg vagy 5 ropit elpusztított.

Megbeszéltem vele, hogy még egy kicsit aludjon, és akkor már lefolyik az infúzió és mehetünk sétálni a kertbe. Aludt, még egy órát, bár még volt egy pici a zacskóban, azt megvártuk, gyorsan leszedték a csatlakozást, kapott egy hatalmas boxkesztyűt és azután a gyerek egész estig ment, rohant.

Persze jól eláztattuk ezt a csomagot, le is lettünk szidva, de levették és nem kapott új szurit, meg amúgy is kimozdult a branül a helyéből, nem is volt már jó :) Legalább ettől is megszabadultunk...

Olyan szinten elfáradtam, hogy csak na. Dávid anyukája éjszakára felváltott, de megbeszéltük, ha nincs éjjel semmi probléma, hazakérem Gergőt másnap.

Meg is lett, mert láttam, hogy kicsit sok a Gergő a kórházi személyzetnek, noha nem is ők foglalkoztak vele, hanem mi, ugyanis egy ilyen hely elég ingerszegény környezet, és 3-an kellettünk hozzá. Borzasztó! Alig vártam, hogy hazaengedjenek minket!

Keddig papíron még bennfekvő volt.

Pénteken elmentem Orsi bnőmmel egy kicsit beszélgetni a Fekete Gyöngybe, és ittunk egy egy narancsos és citromos sopronit, finom. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy hazaérkezésem után, kb 10 óra, szokásos családi szösszenet, lefeküdtem aludni, majd éjfélkor Gergő panaszos fájdalmas ijedt sírására riadtam. Dávid beelőzött, én még álmomban voltam, mire kinyitottam a szemem, apácska kiabál, hogy a gyerek összehányta magát, és az ágyat.

Persze darabosat (utoljára 17-kor evett, nem értettem, hogy miért nem volt kicsit sem megemésztődve...), azt hittem először, gyomorrontás, volt már rá példa...(bénami).

Gyors átöltöztetés, nyugtatás, ágy csere (folyt a hányás a matracról is), ami abban merült ki, hogy velünk próbáltam altatni, 5 percen belül újra hányás. Szuper mi ágyunkat is átcseréltük, a gyerek ruháját is, és az én hálópizsimet is. Aztán a harmadik hányás után kivert a víz, hívtam az ügyeletet. Ez volt fél egykor.

Javaslat: 1 óra múlva próbáljam itatni hideg vízzel, ha kihányja, hívjam őket.

Ez alatt az 1 óra alatt a gyerek vagy 10 x hányta össze magát, legfőképpen epével, úgyhogy minden neonsárga volt :( A végén már alig maradt ruhája.

Ekkor már eljutottunk odáig, hogy a nagy ágyunkra csak ráhajolt, amint megnyugodott a légzése, már jött is belőle a cucc, de már a fürdőszobáig el tudott szaladni. Persze egy dekát sem aludtunk, sőt, tiszta ideg voltam (még jó, hogy Dávid szabadnapos volt másnap is meg harmadnap is).

A vizet kívánta, úgyhogy adtam neki, majd sugárba kihányta, azt a két kortyot. A második után hívtam az ügyeletet újra, hogy ez nem fog menni, tizensokadik hányáson vagyunk túl, a vizet is visszaadja.

Oké, menjünk. Mivel hajnali fél 3 körül jártunk, taxit hívtam. Rohanás be az ügyeletre (egyedül a 4. kernek nincs feltüntetve a gyerekügyeletek között a cím, külön kellett rá keresni, mert a Madarászba csak az ügyeletes beutalóval lehet vinni....Nonszensz. Az ügyelet egyébként a Révész utcában van a patika mögött, és tök aranyos hely. de nem szeretnék többször hajnalban odafurikázni). A taxis bácsi tök jó fej volt, mert hiába szóltam, hogy kártyás kocsit küldjenek, nincs nálam kp, tök nem olyat küldtek, viszont megvárt, és még csak nem is számolta a várakozási időt.

A rendelőben a doktornéni aludt, akkor keltette fel az asszisztens. Nagyon kedves és aranyos volt Gergőhöz, meg dicsérte, Gergő "élvezte" a hallgatózást, mondjuk azt mindig élvezi :) Aztán kaptunk receptre hányáscsillapító kúpot, majd Gergő gyorsan kétszer összehányta magát a rendelőben is (a Taxiban csak egyszer, de felkészült voltam, a taxi tiszta maradt!), kapott kúpot.

Hazafelé a bácsi megállt velünk a rendőrpalotánál, ahol vettem fel pénzt, addig Gergő a Taxisbácsi ölében ült és vezetett :) Élvezte. Amikor megérkeztünk a kapu elé és kiszálltunk (fizetés után), Gergő ismét dobott egy rókát.

Addig Dávid kimosott, feltakarított (hajnali 3), kiteregetett, én meg mentem Gergővel "lefeküdni". Ami az volt, hogy a szobácskájában lefeküdt a kis kanapéjára (nem kellett kimászni a kiságyából, lemászni a nagyágyról, csak felpattanni, ha bármi van) és erre Ő maga jött rá, én meg mellé a játszószőnyegre, és elszundikáltunk. Kb 3 órát aludtunk, aztán kelés volt.

Gergő kivánszorgott a konyhába, maga után húzva minket, és inni kért, persze a teletöltött cumisüveget kapta meg, amiből ivott sok kortyot, majd felvetette magát, és telibe hányta a hátam és a konyhát, aztán kicsivel később még egyszer, na akkor volt, hogy mivel semmi nem marad meg a gyerekben, megyünk a kórházba nekem ne száradjon ki...

Persze kiszáradással vették fel, mint a zárójelentésen kiderült.

Ami kb 2 hétre szelektívvé és majdhogynem "süketté" vált a felnőttek szavára. Ez még itthon hagyján, mert azt hittem, csak nekem jár, de nem, mert Erzsi néni is panaszkodott, hogy nem hallgat rá. Szégyen... Égett a fejem elég rendesen, aztán tanácsokkal ellátott, és utunkra engedett, minden esetre Gergőn javulás látható.

Hallgat rám, apára, mamára, nem rohan el, most már sétálunk kézen fogva, és motorozik körülöttem, imádom. Okos nagy fiam :) Persze vannak még foltok, de ez elhanyagolható és javítható.

A legcukibb, amikor mondom neki, hogy álljon meg, és látja a vonalat az út szélénél, és odaáll közvetlenül a vonal széléhez, a lábujjai hozzáérnek, és vigyorogva néz rám :)

Ez a sor jelenleg kipipálva :pipajel:

Vasárnap 71,8 - vasárnap 70,4

Kezdve azzal, hogy tegnap óta fáj a torkom, fülem, folyik az orrom, krahácsolok... Este 8-kor már húztam a lóbőrt, Gergőt apája látta el, stb :S

Ma reggel, 9-kor hívott a bölcsi vezető, Gergő 38,5 fokos lázzal van, rohantunk érte, onnan dokihoz, és piros torokkal, kevésbé lázasan, ámde nyűgösen tértünk haza.

Én dögrováson, Gergő nyűgösen (láz elmúlt, kicsi orrfolyás, semmi evés..:S), Dávid még egészségesen. Bár, ha a lebetegedési tendenciát nézzük, akkor várhatóan holnap Ő is kidől, de inkább ne.

Ja, és miért vagyok még ébren, Gergő fél órája aludt el. Ezért, és mert 90000 fok van a lakásban...

Eső semmi, csak egy kicsit dörgött az ég.

Így korán reggel, hozta a füzetet (Ben 10-es) Erzsi néni, amiben elemzés az gyermek viselt és kevésbé viselt dolgairól :) Bár mondta mosolyogva a dadus, hogy Ő nem írt annyit, mint én (vagy 10 oldal jellemzés Gergőről, hihi, minden részletre kiterjedően).

Nos végig bújtuk apjával azt az alig oldalnyi bejegyzést (nagyon szépen ír!), és kiderült, hogy a gyerekünk:

1. nem tud megülni a fenekén

2. mind a 8 gondozónőnek ( 4 kis csoport/2dadus) teljes készültségben kell állnia, mert mindenre felmászik. A kerítésre is.

3. a szobában rámol (hajaj)

4. és ez nem is volt beleírva, de tudom eme viselt dolgát: Ajtót lát, szökik. Tudom, itthon is ezt csinálja, és ezért van mindig bezárva a bejárati ajtó. A többit nyitogathatja, bár a wc-t nem engedem neki, mert mindig kezet akar mosni a kagylóban :)

Ó igen. És a kiskapuk az udvaron, a mondottakból leszűrve, Gergő miatt vannak összekötözve... Örülhetnek a szülök nekünk :S

Hát így telnek a napjai...

Mondjuk azt már észrevettem, hogy Gergő reggel felkel (alszik, mint a tej, aztán egyik pillanatról a másikra kinyitja a szemét és felpattan, semmi ébredezés, kómázás) és elindul. Megy ebédig, amikor eszik, aztán megindul tovább, míg le nem fekszik aludni.

Aztán felkel a délutáni alvásból és megindul, egészen az esti lefekvésig. Még a fürdőkádban is mikor játszik, ritkán ül el, csak, ha tényleg nagyon nagyon izgalmas dolgot csinál. Pl borotvahab teljes testfelületre való elkenése...